1. Helyismeret

Pergamon:

Mízia fővárosa Kr. előtt 231-től 133-ig, amikor Ázsia fővárosa lett.
Történelmi szempontból Kis-Ázsia legnagyobb városa volt. Hatalmas könyvtárral rendelkezett (200.000 példány), ezzel a várost az intellektuális és tudományos tevékenységek központjába helyezve.

Pergamon a pogányság egyik jelentős központja Kis-Ázsiában. Volt itt temploma Athénének, Dionüzosznak, Augusztusnak, Róma istennőnek, Aszklepiosznak, és hatalmas oltára Zeusznak, ezért mondja János: a sátán trónusa van ott.

Pergamonban volt az első templom, mely Cézárnak épült. Tehát erős volt a császárimádat. A város a sokisten-imádat központjaként volt ismert, Aszklepioszt, Zeuszt (a templomában volt egy oltár, mely trónhoz hasonlított), Dionüszoszt és Aténát imádták. A város a "neokoros" címmel büszkélkedhetett (mely "templomtakarítót" jelent). Ez azt jelenti, hogy az volt a feladatuk, hogy azoknak az isteneknek a templomát takarítsák, amelyeknek a temploma a városukban állt. Vagyis ők voltak Cézár templomának takarítói is, mely a keresztények számára egyenesen a Sátán templomát jelentette.

Attalus utódja II. Eumenes (197-159 Kr. e.) a pergamoni várban nagy terjedelmü oltárt épített Zeus és Athena tiszteletére. Az oltárt az istenek és gigászok közti harcot ábrázoló domború művek diszíték, melyek most a berlini muzeumban vannak.

Aszklepiosz
Aszkplepiosz szimbóluma a kígyó volt, a város pénzén is ezt ábrázolták. Vallásos tisztelet övezte, gyógyító erőt tulajdonítottak neki, és sokan jöttek a városba, hogy meggyógyuljanak. Megváltónak is nevezték.

akinél a kétélű éles kard van
Ige – Zsid.4.12-13
Nincs előtte semmi sem rejtve – mindent tud (még azokat a titkokat is, amiket rejtegetnek)
Mögéje lát a színfalaknak – felesleges előtte szerepet játszani
Megítéli (igaz módon) mi a jó és mi a rossz

Fontos, hogy az életünk ilyen módon isten fényében legyen.

Mennyire tapasztaljuk életünkben, hogy az Ige kétélű éles kard?

3. Dicséret

Nehéz körülmények között él. Sokféle kultusszal kell szembenézniük. Valószínű ez jelenti számukra a legnagyobb problémát.

Fenyegetés: beleolvadás a pogány kultuszba
Ez ma mennyire fenyegeti a gyülekezeteket?
Milyen a mai Magyarország szellemi légköre?

Milyen értelemben jelentett ez nehézséget, veszélyt?

• szellemileg
• tanításilag (keveredés észrevétlenül)
• átvétele a kultuszoknak

Teológia, mint apologetikus teológia – pogány kultuszokkal szemben fogalmazza meg igazságát

Pl: disznó evés kérdése az ószövetségben
János evangéliuma (sötétség – világosság) gnoszticizmus
Fel kell ismerni – nem megalkudni

Pegamonban még a mártíromságot is vállalták
Nem tagadtad meg hitedet

Mit jelent a hittagadás? Csak azt, hogy kimondom, nem hiszem? Vagy cselekedeteimmel is tagadhatom?
Antipász valószínű vértanu volt.
Itt is előkerült a mártiromság

3. Panasz

kevés – nem olyan, mint Efézusban, Szárdiszban

Vannak közöttetek – beépülve a gyülekezetbe a tévtanítók

• Észrevétlenül – hogyan lehet ellene védekezni?
• Hogyan ismerhető fel a tévtanítás?

Két tévtanítás:

Bálám – bálványáldozati húst egyenek, paráználkodjanak

Közvetlenül nem látni ezt a bűnét: 4Móz 25,1-3 közvetlenül Bálám utáni történet, de nem annak következménye

Bálám A pusztai vándorlás idejében É-Mezopotámiában, az Eufrátesz mentén fekvő Petór városban élő jövendőmondó (Józs 13,22). Neve h.  bilöám, jelentése »elnyelő, megrontó«.

Amikor Báláknak, Móáb királyának olyan valakire volt szüksége, aki földöntúli erőket is képes mozgásba hozni, s meg tudná átkozni Izráel népét, Bálámhoz küldte főembereit, akik ajándékokkal gazdagon megrakodva keresték fel. Bálák abban a meggyőződésben tette ezt, hogy Bálám alkalmas személy a hathatós megátkozásra: akit megáld, arra áldás száll, akit megátkoz, azon fog az átok.

Bálám azonban óvatos volt, nem adott azonnal választ. Előbb tudni akarta, mi Isten véleménye a dologról. Másnap Bálám közölte a küldöttekkel, hogy nem vállalja a megbízatást, mert Isten megtiltotta neki. Azok dolguk végezetlen tértek haza. Bálák azonban nem nyugodott, még előkelőbb embereket küldött Bálámhoz, még nagyobb jutalmat helyezett kilátásba, de Bálám továbbra sem akarta megszegni Isten parancsát, mindössze annyit vállalt, hogy újra megkérdezi Istent. Kapott is új kijelentést: Isten megengedte, hogy elmenjen a móábitákkal, csak ne ígérjen nekik semmi biztosat, hanem azt tegye, amit később közöl vele. Isten látva, hogy Bálám milyen szívesen és gyorsan útnak indul, megharagudott s egy angyalt állított útjába, majd különös párbeszéd folyt le Bálám és a szamár között. Ebből megértette, hogy Isten meg akarja akadályozni terve végrehajtását. Továbbhaladt, de már azzal, hogy amit az angyal mond neki, ő azt mondja majd. Végül is átok helyett áldást mondott Izráelre: háromszor is, majd hazatért (4Móz 22-24). A midjániaknak Izráel ellen indított vesztes csatájában ölték meg, mivel a midjániak az ő tanácsára bálványimádásra csábították Izráel fiait (vö. 4Móz 25).

Az ÚSZ-ben Bálám a tévtanítók és a pénzsóvár emberek megtestesítője (2Pt 2,15; Júd 11; Jel 2,14).

Pénz fejében készek megalkuvásra – akár hittagadásra is, sőt Isten népével szembe is szegülnek
Romlottság megtestesítője – aki félrevezeti a hívőket – egy felhígult üzenetet adnak át, azt hirdetik

Nikolaiták – Ef-ban gyűlölték őket (Jel 2,6)

Elképzelések: gnosztikusok, vagy megalkuvó keresztények (akik összeegyeztették a hitet a pogány szokásokkal, ezzel kikerülték az üldöztetést)

Képmutató emberek

A kívülről támadó pogányság nem tudta megrendíteni a gyülekezetet, ha nem vigyáz, most a belülről támadó pogányság fogja szétzülleszteni. A belső pogányságot, a tévtanítást és erkölcsi lazaságot megtűrő gyülekezet ellen Krisztus, a bíró harcol igéje tisztaságával.

Mit kell tenniük:

• Térj meg!
• Térj vissza – vissza az alapokhoz! Ezt kell nekünk tennünk folyamatosan!

Ítélet:

Ha nem, akkor elmegyek hamar és harcolok ellenük – maga Jézus teszi ezt!
De nem ez a cél – hanem az, hogy megváltozzanak – Isten mindig ezt a megoldást alkalmazza
Mielőtt bűntetne, elvetné az embert, még mindent megtesz, hogy az megváltozzon
Jn 3,17

Ígéret:

Győztes – aki mindvégig kitart

Elrejtett manna: Az ígéret mögött az az apokaliptikus reménység áll, hogy a szövetség ládája az utolsó mannával együtt előkerül. (Makkabeus könyv)

Fehér kövecske: A győztesnek adott ígéret második része az ókori amulett és névkultusz hátteréből érthető. A fehér kő egyfajta drágakő, rajta a titkos név, egy istennév, amely sértetlenséget biztosít és erőt kölcsönöz a kő tulajdonosának. Az „új név”, amit a hívő kap, amelyet csak a hívő ismer, Krisztus neve, ő a gyülekezet egyetlen védelmezője minden démoni támadás ellen, a földi vándorlás veszedelmei között. Krisztus segítsége azonban hathatósabb minden amulettnél. (megint apologetikus megfogalmazás – átveszi a pogány ember fogalomkészletét)