A közel 3200 éves történet saját életünkre való alkalmazása
Isten útjai életünkben nem mindig egyértelműek. Vannak kerülők, megmagyarázhatatlan körülmények, történések.
Isten vezetése: jellememnek kell átformálódnia, hogy alkalmas legyek az Ő szolgálatára.
Mózesnál úgy gondoljuk, hogy 80 év felesleges volt. Pedig majd látni fogjuk, mennyire fontos volt ez az időszak, ahhoz, hogy alkalmas legyen Mózes a nagy küldetésre.
Végig Isten kezében van az élete, de ezt nem mindig látja.
400 év Egyiptomban.
Józsefék még valószínű e Hikszoszok uralma alatt érkeztek Egyiptomban. Mózes pedig 400 évvel később élt, az Újbirodalom idején.
Kortörténeti háttér:
Mit tudtok Egyiptomról?
Archaikus kor (1-2. dinasztia) (Kr.e 2955-2635)
A fáraó hatalma korlátlan
Óbirodalom (3-6. dinasztia) (Kr.e. 2686-2181)
Egyesített állam. Papi rend megerősödése. Halottkultusz, vallási élet kiformálódása
A Nagy Piramisok kora
A 3. dinasztia 2. uralkodója Dzsószer építtette az első piramist
Ismert fáraók: Kheopsz (Kr.e 2604-2581), Kephrén (Kr.e. 2572-2546) 2. legnagyobb piramis az ővé, Ő építtette a Szfinxet is
1. átmeneti kor (7-10. dinasztia) (Kr.e.2155-2040)
Észak és Dél szétszakadt
Középbirodalom (Kr.e 2040-
Második átmeneti kor és hükszoszuralom(Kr.e. 1785 - 1152)
Újbirodalom (Kr.e. 1552 - 1070)
Nagy Ramszesz, az ókori Egyiptom méltán leghíresebb fáraója 67 évig ült Egyiptom trónján. Népe már életében istenként tisztelte, utódai még évszázadokig viselték uralkodóineveit. A birodalom legnagyobb építtetője volt (a karnaki Nagy Hiposztül Csarnok, Ramesszeum, Per-Ramszesz városa, Abu-Szimbel templomai, stb.), nagy hadvezér (legendás - ámde vitatott kimenetelű - kádesi csata), a bibliai exodus fáraója. Érdekesség: 167 gyermeket tulajdonítanak neki.
Egyiptom vallása
Sokistenhit jellemezte. Városonként voltak istenek.
Vallási hiedelmek folyamatosan változtak. Az állam és a vallás összekapcsolódott.
Kivéve El-Amarna kor. IV. Amenhotep fáraó uralkodása idején (1352-1336)
1. A zsidók helyzete
Zsidók egyiptomban: nem kimondottan rabszolgák
Szabad parasztok – akik pénzért (éhbérért dolgoztak) – ez is rabságnak számított
Építkezések
Karnaki nagytemplom
Egyre nehezebb sors
A félelem miatt (2.Móz.1.12)
Kényszermunka (2.Móz.1.11-14)
Fiúgyermekek megölése (2.Móz.1.22)
Kérdések: miért vannak szenvedéseink?
Vannak-e számunkra is megmagyarázhatatlan események az életben?
A világ fáraói gyakran ma is igazságtalanul bánnak a néppel. (Préd.9.2-3, 11-12)
Hogyan reagálhat ilyenkor az ember a nehézségre?
Igazságtalan a világ
Gyakran Isten nem ad gyors választ: 2.Móz.2.23-25. (Hoszzú idő telt el!!!)
Mi lehet ennek az oka?
2. Isten terve: Mózes
Isten útjai néha nem érthetőek.
Mózes élete sem egyenesen tart a cél felé – látszólag – Saját életünkben is vannak időszakok, amikor nem látjuk a megoldást.
Mózes jellemét kell átformálnia
Egyiptomi iskola
Midiáni iskola
Pusztai iskola
3. Mózes neve – vízből kihúzott
Mózes szembesül azzal, kicsoda is ő valójában. Beszélgessetek arról, milyen harcokat kellett önmagával megvívnia Mózesnek. Milyen döntést kellett meghoznia?
csak akit már megmentettek lehet a megmentés eszköze!!!
Isten gondoskodása a születése körül. Zsolt.139.
Ez a kezdet. Az újjászületés, a megtérés
4. Mózes Egyiptomban
Csel.7.22- Minden bölcsességre megtanították
Gondja nem lehetett az önértékelésével sem…
Vagyon, rang, elismerés, tudás – mindene megvolt, amire szüksége lehet egy embernek…
5. Meglátogatja testvéreit
Olvassátok el a Csel 7,23-t
Mi lehetett az oka annak, hogy így tett?
Talán keresi igazi gyökereit!
Látva az igazságtalanságokat, cselekedni szeretne. DE EMBERILEG
Nem elég a jó szándék – helyes úton kell azokat megvalósítani, helyes eszközökkel.
Tudnátok példát mondani jó szándékra, de nem megfelelő megvalósításra?
(pl: gyülikben: mi azt akarjuk, hogy a gyülekezetünk Isten dicsőségét szolgálja – de belevisszük saját érdekeinket, saját önzésünket, szeretetlenül nyúlunk a problémához)
Rosszabbat tesz ilyenkor az ember, mintha nem is próbálkozott volna!! (ezért vannak a gyülekezeteink rossz állapotba)
Nem emberileg kell harcolni! Nem test és vér ellen.
Két problémával néz szembe:
1)Külső elnyomás (külső támadás)
2)Belső problémák: 2.Móz.2.13., Csel.7.26 – Testvérek vagytok, miért bántjátok egymást?
Nekünk is általában ilyen problémákkal kell szembenézni. Külső támadások: világ, a Sátán ellen, van mikor belső harcok
Hogy van ezzel a két harcterülettel a mi gyülekezetünk?
Mózes megoldási kísérlete:
Megöli az egyiptomit
Le akar számolni a problémával. Hogyan lehetne ezt a cselekedetet mai életünkre alkalmazni? Ítélet, szeretet helyett… Mózes úgy gondolja elindult a szabadítás útján, elrejti a holttestet. Talán senki sem látta…
Szépen lassan majd ezzel a módszerrel meg fogja szabadítani a népet?
A nép a sérüléseit egymáson próbálja megtorolni!
2Móz 2,14 – nem fogadják el Őt, mint vezetőt.
Ki tett téged előljáróvá – Mózes még tényleg önjelölt vezető.
Nem értékeli a nép, amit Mózes tett.
Csel.7.25. – Nem értették meg
Lehet, hogy mi is átéltünk már ilyen kudarcot. Akartunk valamit a gyülekezetért tenni, de nem értettek meg bennünket. Volt már rá példa?
Ráadásul saját testvéreitől kell félnie, hogy beárulják a gyilkosságért.
Mózes életének legmélyebb pillanata ez:
elutasítják az egyiptomiak (akik közt felnőtt)
elutasítják testvérei is
Mindent elveszít egy pillanat alatt. KUDARC AZ EGÉSZ ÉLETE. Összeomlott, menekülnie kell.
Ezek a mélypontok lehet, nem szeretjük, de Isten ezeken vezet minket keresztül.
Mózes életének következő szakaszáról, a következő alkalmon beszélgetünk!
