Kezdjétek ma is imádsággal az alkalmat! Játszattok ma is egy játékot az alkalom elején. Feltehetően erre az alkalomra a csoportod tagjai nagyrészt ismerni fogják már egymást. Irja fel mindenki egy papírra a nevét, majd hajtsátok össze a papírt, s mindenki húzzon egy nevet (ne a sajátját). A feladat, hogy akit kihúzott az ember, azt a fiatalt kell röviden bemutatnia, jellemeznie, úgy, hogy ne mondja meg előre kiről van szó, hanem a csoportnak kell kitalálnia. Minden jellemzés után kérdezzétek meg az illetőt, hogy jól ismerték-e őt meg a többiek! Téma: Istenre figyeljetek! címet kapta, ezen belül a megváltozott életről, a szenvedésről és a sáfárságról lesz szó. Olvassátok el közösen az igeszakaszt! 1. A megváltozott élet A témát már többszőr érintettük a Péter levele kapcsán (növekedés, megszentelődés) · Kérdezd meg, hogy mi a különbség a hívő és a hitetlen ember viselkedése között! · Saját életükben hogyan tapasztalják, nehéz hitetlen környezetben lenniük? · A megtérésük után milyen életváltozások történtek? Kérd meg tegyenek bizonyságot? · Volt-e olyan dolog, amit el kellett hagyniuk az életükben, amit addig tettek? · Vannak-e kisértéseik arra, hogy azt tegyék ők is, amit világi kortársaik? · Hol lehet meghúzni a határt, hogy mit szabad egy hívő fiatalnak, és mit nem? Milyen módon viszonyuljunk a világhoz? Két téves út: 1) elkülönülés 2) beleolvadás Mind a két útnak az a veszélye, hogy hitünk hatástalan marad környezetünkre, küldetésünket nem tudjuk betölteni. Kérdezd meg melyik tévút kísérti életüket, gyülekezetüket inkább? A kettő között kell megtalálni helyünket ebben a világban (Jn.17.14-16) Milyen módon viszonyul a környezet a keresztények felé? (1.Pt.4.4) Mennyire kell törekedni arra, hogy beilleszkedjünk környezetünkbe? Volt már, hogy hited miatt megbotránkoztak társaid (nem mentél velük bulizni, nem hallgattad végig pajzán vicceiket…?) Hogyan éled meg a „más-ként” gondolkodásodat osztálytársaid, munkatársaid között? 2. Szenvedés Elmondhatod a kortörténeti hátterét (lásd bevezetés) annak, miért kellett szenvedniük azoknak a testvéreknek, akiknek ez a levél íródott. Mi lehet a szenvedésnek az oka az életünkben? · Bűn (1.Pt.4.15.) · Próba miatt (1.Pt.4.12) · Nem tudjuk az okát (pl. Jób esetében, vagy a Préd.9.2-3) Vannak, akik azt hiszik, hogy az Úrért szenvednek, viszont saját butaságaik, téves gondolkodásuk, vagy épp bűneik miatt van szenvedés életükben. Tudnak-e ilyen emberről a csoportod tagai? Sokan a szenvedésből csinálnak teológiát, s azt mondják az a legjobb hívő, aki a legtöbb szenvedést érte az életében. (gyakran saját elrontott életüket próbálják igazolni vele az emberek) Kérdezd meg véleményük szerint mennyire helyes ez a gondolkodás! Különösen a középkorra volt jellemző a keresztények körében az önsanyargatás, a mazochizmus, de ma is sok ember hiszi a szenvedés által lesz jobb hívővé. Milyen pozitívumai vannak a szenvedésnek? · „Elszakad a bűntől” – 1.Pt.4.1. · Kipróbálttá tesz – 1.Pt.4.12. Kérd meg számoljanak be arról, hogy érte-e már őket nagyobb szenvedés életükben, hogyan élték át azt? Mi a különbség aközött, aki Krisztusért szenved, mint, aki saját bűnei, butaságai miatt? Miért mondja a Biblia boldognak azt, aki Krisztusért szenved? (1.Pt.4.14.) A szenvedés ellentétben áll-e az örömmel? Érdekes, hogy épp ez a levél nagyon sokat beszél az örömről is. Olvassátok el az 1.Pt.1.8-at, milyen örömről beszél itt az Ige? Hogyan lehet az, hogy szenvednek, de közben kimondhatatlank, dicsőült, örömmel örvendeznek? Saját életetekben megtapasztaltátok ezt az örömet? Szerintetek a mai gyülekezeteket ez az öröm jellemzi? (Gyakran épp a szenvedés-teológia miatt gyanúsan néznek a testvérek azokra a hívőkre, akik örülnek!) Ha nem, mi lehet az oka annak? Miért félnek sokan az örömtől, az érzelmek kifejezésétől? Hogy van ez a ti gyülekezetetekben? Zárd le ezt a témát azza, hogy nagyon fontos, hogy a szenvedés és öröm kérdésében tisztán lássanak a mai gyülekezetek, hogy ismét az öröm jellemezze közösségeink életét. A beszélgetés témáját teljesen elvinné, ha a 7-11. versig terjedő szakaszt is elkezdenétek végigbeszélni, így búzdítsd őket arra, hogy egyéni csendességükben gondolkodjanak a szakaszon!
|