Kezdjétek ma is imádsággal az alkalmat!

Játszattok ma is egy játékot az alkalom elején. Feltehetően erre az alkalomra a csoportod tagjai nagyrészt ismerni fogják már egymást. Irja fel mindenki egy papírra a nevét, majd hajtsátok össze a papírt, s mindenki húzzon egy nevet (ne a sajátját). A feladat, hogy akit kihúzott az ember, azt a fiatalt kell röviden bemutatnia, jellemeznie, úgy, hogy ne mondja meg előre kiről van szó, hanem a csoportnak kell kitalálnia. Minden jellemzés után kérdezzétek meg az illetőt, hogy jól ismerték-e őt meg a többiek!

Téma: Istenre figyeljetek! címet kapta, ezen belül a megváltozott életről, a szenvedésről és a sáfárságról lesz szó.

Olvassátok el közösen az igeszakaszt!

1. A megváltozott élet

A témát már többszőr érintettük a Péter levele kapcsán (növekedés, megszentelődés)

·        Kérdezd meg, hogy mi a különbség a hívő és a hitetlen ember viselkedése között!

·        Saját életükben hogyan tapasztalják, nehéz hitetlen környezetben lenniük?

·        A megtérésük után milyen életváltozások történtek? Kérd meg tegyenek bizonyságot?

·        Volt-e olyan dolog, amit el kellett hagyniuk az életükben, amit addig tettek?

·        Vannak-e kisértéseik arra, hogy azt tegyék ők is, amit világi kortársaik?

·        Hol lehet meghúzni a határt, hogy mit szabad egy hívő fiatalnak, és mit nem?

Milyen módon viszonyuljunk a világhoz?

Két téves út:

1)      elkülönülés

2)      beleolvadás

Mind a két útnak az a veszélye, hogy hitünk hatástalan marad környezetünkre, küldetésünket nem tudjuk betölteni. Kérdezd meg melyik tévút kísérti életüket, gyülekezetüket inkább?

A kettő között kell megtalálni helyünket ebben a világban (Jn.17.14-16)

Milyen módon viszonyul a környezet a keresztények felé? (1.Pt.4.4) Mennyire kell törekedni arra, hogy beilleszkedjünk környezetünkbe? Volt már, hogy hited miatt megbotránkoztak társaid (nem mentél velük bulizni, nem hallgattad végig pajzán vicceiket…?)

Hogyan éled meg a „más-ként” gondolkodásodat osztálytársaid, munkatársaid között?

2. Szenvedés

Elmondhatod a kortörténeti hátterét (lásd bevezetés) annak, miért kellett szenvedniük azoknak a testvéreknek, akiknek ez a levél íródott.

Mi lehet a szenvedésnek az oka az életünkben?

·        Bűn (1.Pt.4.15.)

·        Próba miatt (1.Pt.4.12)

·        Nem tudjuk az okát (pl. Jób esetében, vagy a Préd.9.2-3)

Vannak, akik azt hiszik, hogy az Úrért szenvednek, viszont saját butaságaik, téves gondolkodásuk, vagy épp bűneik miatt van szenvedés életükben.

Tudnak-e ilyen emberről a csoportod tagai?

Sokan a szenvedésből csinálnak teológiát, s azt mondják az a legjobb hívő, aki a legtöbb szenvedést érte az életében. (gyakran saját elrontott életüket próbálják igazolni vele az emberek) Kérdezd meg véleményük szerint mennyire helyes ez a gondolkodás!

Különösen a középkorra volt jellemző a keresztények körében az önsanyargatás, a mazochizmus, de ma is sok ember hiszi a szenvedés által lesz jobb hívővé.

Milyen pozitívumai vannak a szenvedésnek?

·        „Elszakad a bűntől” – 1.Pt.4.1.

·        Kipróbálttá tesz – 1.Pt.4.12.

Kérd meg számoljanak be arról, hogy érte-e már őket nagyobb szenvedés életükben, hogyan élték át azt?

Mi a különbség aközött, aki Krisztusért szenved, mint, aki saját bűnei, butaságai miatt?

Miért mondja a Biblia boldognak azt, aki Krisztusért szenved? (1.Pt.4.14.)

A szenvedés ellentétben áll-e az örömmel?

Érdekes, hogy épp ez a levél nagyon sokat beszél az örömről is. Olvassátok el az 1.Pt.1.8-at, milyen örömről beszél itt az Ige?

Hogyan lehet az, hogy szenvednek, de közben kimondhatatlank, dicsőült, örömmel örvendeznek?

Saját életetekben megtapasztaltátok ezt az örömet? Szerintetek a mai gyülekezeteket ez az öröm jellemzi? (Gyakran épp a szenvedés-teológia miatt gyanúsan néznek a testvérek azokra a hívőkre, akik örülnek!) Ha nem, mi lehet az oka annak? Miért félnek sokan az örömtől, az érzelmek kifejezésétől? Hogy van ez a ti gyülekezetetekben?

Zárd le ezt a témát azza, hogy nagyon fontos, hogy a szenvedés és öröm kérdésében tisztán lássanak a mai gyülekezetek, hogy ismét az öröm jellemezze közösségeink életét.

A beszélgetés témáját teljesen elvinné, ha a 7-11. versig terjedő szakaszt is elkezdenétek végigbeszélni, így búzdítsd őket arra, hogy egyéni csendességükben gondolkodjanak a szakaszon!