Emberekről, akik szomjasak voltak, akiknek az élete átlagos,
unalmas és hétköznapi volt. De egyszer csak jött a gyógyító eső. Volt egy
ember, aki kihívta az esőre az embereket.
Mit szimbólizál az eső, a víz a Bibliában?
Eső – megtisztít
Eső – életet ad, áldást hoz
Eső – gyógyít
Erre a fentről jövő esőre van szükségünk. Erre van szüksége
lelkünknek.
Mit mond a Biblia a
lelkünkről?
SZOMJAS
Minden ember szomjas! – Zsolt 63,2-4
Zsolt 42,2-4
Érzed ezt a szomjúságot lelkednek? Valami nincs sehol – valami mindig üres… Vágyaink jelképezik szomjúságunkat
A gond az, hogy mindenféle dologgal próbáljuk enyhíteni
szomjúságunkat. Jer 2,13 Repedezett falu kutakból iszunk. Ciszternákból,
pöcegödrökből. Istent pedig arra kérjük, hogy töltse meg ciszternáinkat vízzel.
Törekszünk a függetlenségre, arra, hogy ne kelljen Istentől
függnünk, mert az olyan bizonytalan. Inkább magunk szerezzük meg azt, amire
szerintünk szükségünk van. Tanulunk, keményen megdolgozunk, harcolunk – s
közben büszkék vagyunk, ha sikerült valamit elérnünk, ha pedig nem összeomlunk
csődünk miatt.
BŰN LÉNYEGE: függetlenségre való hajlamunk, annyira erősen
beitta magát életünkbe, hogy még a hívők többsége sem tud tőle szabadulni.
Erkölcsileg lehet tiszta, de erőtelen az életünk
De a baj már az elején megvolt, hogy mindent Isten nélkül
akarunk tenni.
Vannak, akik még sohasem ittak az élő vízek forrásából,
ezért sohasem tapasztalták mit jelent, mikor Isten megelégíti életünket.
Templomba járunk, imádkozunk, bibliát olvasunk, de szívünk
szomjúsága nem enyhül. Mert rossz módon közelítünk Isten felé. Nem ismertük
fel, hogy RÁ van szükségünk és nem az áldásaira. Ha pedig Ő megvan, minden
megvan. Szívünket túláradó öröm járja át. Tapasztaltad már ezt? Tapasztalod
mindenkor?
Nemcsak hitetlenek, hanem hívők is megelégítetlen életet
élünk. Néha elgondolkodom, mi, akik befogadtuk Isten kegyelmét az életünkben
olyan kicsinyes problémákkal tudunk küszködni, személyiségünk továbbra is
ugyanolyan defektes, mintha Isten nélkül élnénk.
Tele vagyunk csalódásokkal, kétségekkel, próbáljuk mégis
kellemessé tenni életünket, ami valakinek sikerül, valakinek nem.
Hallgatjuk Isten Igéjét, néha meg is érint bennünket, de
gyakran már az istentisztelet végére sem emlékszünk miről is volt szó.
Erőtelen a hívő életünk, pedig Jézus azt ígérte, hogy
vesztek erőt!
Álmodozunk egy győztes hívő életről, az ébredésről, de
magunk sem tudjuk mit jelent az igazán…
Úgy gondolom mai témánk talán a legfontosabb igazságot
hordozza, amit a hívő életünk során meg kell tanulnunk és alkalmaznunk
életünkben.
Mindannyian Istentől elszakadtan születünk ebbe a világba, s
mivel Isten úgy teremtett bennünket, hogy közösségben legyünk Vele, ezért
kielégítetlen, boldogtalan az életünk. Szívünk mélyén ott van egy nagy üresség
– belső: koilia (has, üreg)
Állandó éhség és szomjúság az ember sorsa egy olyan
világban, ahol Istentől távol élünk.
A vágyaink, amiket hajszolunk, amik belül feszítenek
önmagukban nem rosszak – mint ahogy azt a buddhisták gondolták, hanem
rámutatnak arra ki is valójában az EMBER, mit jelent embernek lenni.
Isten nem azt várja el, hogy fojtsuk el a vágyainkat,
álmainkat, boldogság utáni szomjúságunkat, mint ahogy a buddhisták teszik. Így
valóban megszabadul az ember a csalódásoktól, de Isten elkészítette számunkra
az IGAZI ÖRÖMÖT. Mégis olyan kevesen élik meg, tapasztalják meg!
Ígéretek
Ézs 44,3
Mert vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra;
kiöntöm lelkemet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre.
Jóel 2,28
És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és
prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok
pedig látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban
a napokban az én lelkemet. És csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és
füstoszlopokat.
Ezék 34,26
És adok reájok és az én magaslatom környékére áldást, és
bocsátom az esőt idejében; áldott esők lesznek. A mező fája megadja gyümölcsét s a föld megadja termését, és
lesznek földjökön bátorságosan, és megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor
eltöröm jármok keresztfáit, és kimentem őket azok kezéből, kik őket
szolgáltatják.
Jézus az élő vizet
igéri
Jn 7,37-39
Az ünnep során a siloám tavából vízet vittek föl a
templomba, s azt az oltárra öntötték: így könyörögtek az esőért – az életet adó
vízért!
Ebben a környezetben hangzik el Jézusnak a felolvasott
tanítása!
Villonnak volt egy verse: Patak partján halok meg
szomjúságban…
Mire szomjazunk? Mit keres minden ember az életben?
a) Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett minket –
kapcsolatra VELE és az EMBEREKKEL Önmagunkban csonka lények vagyunk – a magányosság, az
elszigeteltség talán az egyik legnagyobb fájdalom, ami érhet bennünket.
b) A másik dolog, amire szomjúhozunk, hogy legyen értelmes
életünk, legyen jelentősége annak, amit teszünk.
Isten, mikor megteremtett bennünket, azt mondta: URALKODJ Ez Isten terve – s mivel az ember emberré szeretne válni,
mivel a boldogság azt jelenti, hogy azzá válok, amivé Isten alkotott engem,
ezért keresi, hogyan tud hatással lenni környezetére.
Csak ezt is bénán csináljuk: önigazolással, hazugsággal,
másokon való uralkodással, mások kizsákmányolásával, vagy birtoklási
kényszerünkkel. De hagyunk-e valami jelet magunk után? Van-e valami amit
tettem, elvégeztem, valami, ami értékes? Vagyok-e valaki? A szeretet himnusznak van egy szava, amire az utóbbi időben
lettem figyelmes: SEMMI VAGYOK Szeretet nélkül, bármit is értem el, bármilyen iskolát is
szereztem, bármilyen karriert is futottam be, vagy bármilyen vallásos életet
élek is: életem jelentéktelen! Önmagamat csalom meg, mikor többnek, vagy másnak látom
életem, mint, ahogy Isten lát minket.
KÉT VÁGY: KAPCSOLAT ÉS HATÁS, amire mindannyan vágyunk. De
hogy akarjuk kielégíteni vágyunkat? Hogyan próbálunk enyhíteni kínzó
szomjúságunkon?
Jézus akarja betölteni szívünk vágyát!
Mi kell hozzá?
Jöjjön hozzám és igyék! Samáriai asszony - Jn 4,9-26 Megszólítás: Adj innom Jézus felvezeti a gondolatot: én tudok neked adni élő vizet Az asszony nem érti – sokan nem értik Jézust…
Feltétele tehát az élő víznek?
kérni
tiszta élet (ezért mondja Jézus, hogy hívja a férjét)