Kérdezd meg az alkalom elején, miért fontos, hogy egy hívő egy helyi gyülekezethez csatlakozzon!

Megtéréskor Krisztus testéhez kapcsolódtál.
De Isten terve, hogy egy konkrét gyülekezetbe is betagolódj.

 A gyülekezetre szükség van:

• Építsük egymást
• Megtartó erő
• Lelki otthon

 1) Baptisták a világban

Adatok:

Lehet feltenni kérdésként, hogy becsüljék meg a fiatalok, hány baptista él a világon!

43 millió bemerített tagot számlál a világszövetség, 162,465  gyülekezettel, Amerikában 33 millió baptista él. Magyarországon 245 gyülekezet 11.100 tag. Egy sokszínű egyház a baptista.

Néhány híres baptista:

Politikusok

• Abraham Lincoln - 16th President of the United States (raised Baptist)
• Andrew Johnson - 17th U.S. President (raised Baptist)
• Warren G. Harding - 29th U.S. President
• Harry S. Truman - 33rd U.S. President
• Jimmy Carter - 39th U.S. President (former Southern Baptist)
• William Jefferson Clinton - 42nd U.S. President (Bill Clinton was officially rebuked by

Zenészek

• Roy Orbison - country music singer
• Johnny Cash - singer 
• Louis Armstrong - trumpeter, vocalist, conductor
• Donna Summer - singer, songwriter 
• Chuck Berry - rock and roll pioneer 
• Bill Haley - rock and roll star
• Buddy Holly - rock and roll legend
• Diana Ross - singer 
• Gladys Knight - famed singer who sang with the "Pips" (former Baptist, now a Latter-day Saint)
• Whitney Houston - singer 
• Jessica Simpson - pop singer 
• Britney Spears - pop singer
• Aretha Franklin - classic soul singer

Színész

• Kevin Costner - actor, movie star
• Chuck Norris - actor ("Walker, Texas Ranger")
• Eddie Murphy - actor, comedian
  
  

2. Mi a baptista gyülekezetek jellemzői?

• Felnőtt, hitvalló keresztség vallása (ma már sok felekezet vallja)
• Önkéntes gyülekezeti tagság
• Evangélium hirdetése – minden baptista misszionárius
• Lelkiismereti és vallásszabadság
  "A vallás nem más, mint személyes viszony a lélek és Isten között, s ebben a viszonyban semmi külsö dolog joggal be nem tolakodhat, sem egyházi, sem polgári rend, sem gyülekezet, sem rendtartás, sem szertartás, sem prédikátor, sem pap". "Mindenki saját maga ad számot életéröl és cselekedeteiröl Istennek. Ebben az életbe vágó dologban nem lehetnek képviselök, vagy helyettesek. Mindenkinek külön-külön kell hinnie, alámerítkeznie. Helyesen vázolta Bunyan János az Újszövetség tanítását, amikor a "Zarándok útja" c. munkájában a menny felé vezetö utat keskeny útnak írta, s az út végén olyan szük kapu állott, hogy egyszerre csak egy ember fért be rajta. Mindezekböl ennélfogva logikusan és kikerülhetetlenül az következik, hogy Istent mindenki úgy tisztelhesse, ahogy az ö saját lelkiismerete parancsolja. A baptisták megvetendönek tartanak minden kísérletet, amely büntetéssel, vagy felügyelettel az emberre bármilyen vallásos hitet rá akar kényszeríteni. A baptisták ezen felfogásukkal nemcsak a maguk jogai mellett kardoskodnak, hanem másokéi mellett is, legyenek azok protestánsok, katolikusok, quakerek, mohamedánok, vagy pogányok. Nemcsak türelmet, hanem teljes szabadságot kívánnak, mert nagy különbség van megtürés és szabadság között. A megtürés magában rejti azt, hogy valaki hamisan, vagy tévesen magának követeli a türés jogát. A vallási türelem engedmény, a vallásszabadság jog. A türelem kényelmi, a szabadság elvi ügy. A türelem emberek ajándéka, a szabadság Isten ajándéka."
• Apostoli gyülekezeti rend
  1. Egyek vagyunk a protestáns és az ortodox egyházakkal abban, hogy nem tartjuk bibliainak a pápaság intezményét. A Bibliában nem találjuk meg a pápa szót és fogalmat.
  2. Baptista meggyözödés szerint az egyházak mai püspökségei sem bibliai tisztségek. Ennél a tételnél elválik a baptisták felfogása a római katolikus egyházétól és a protestáns egyházak európai részétöl. A püspöki tisztség és hatáskör, amit ezt az egyházaknál találjuk, a "fejlödés" eredménye. De ha az Újszövetségben keressük a püspököket, akkor találunk ugyanolyan tisztséget viselö férfiakat, akiknek episzkoposz volt a nevük, de nem találjuk meg azt a hatalmat, jogot, amit az újszövetség-utáni idök püspökei maguknak követelnek. A baptistáknak nincsennek püspökeik. Gyülekezeteik önállóak, s a gyülekezetek lelki életébe és munkájába semmiféle felettes egyházi hatóságnak beleszólási joga nincs. Nincs püspök, aki a gyülekezet és pásztora felett felügyeleti jogot gyakoroljon. Ezt a rendszert bibliainak és a lelki élet szempontjából igen elönyösnek tartjuk.
• Gyülekezeti fegyelem és a lelki élet tisztasága
  A baptisták kezdettöl fogva nagy gonddal ügyeltek az egyéni és gyülekezeti élet tisztaságára. Azt tartották, hogy a keresztyénhez nem méltó élet méltatlanná teszi az embert a gyülekezeti tagságra. Részeges, parázna és káromkodó, stb., vagy nyíltan hitetlenkedö ember nem lehet a baptista gyülekezet tagja. A baptisták alkalmazzák még ma is azokat az bibliai rendszabályokat, amelyeket az újszövetségi gyülekezetek alkalmaztak azok a tagok ellen akik nyilvános bünökben éltek.
  A gyülekezeti fegyelmezésnek elméletileg és gyakorlatilag három fokát ismerjük: 1. Intés. 2. Az úrvacsorától rövidebb-hosszabb idöre való eltíltás. 3. A gyülekezetböl való kirekesztés. A fegyelmezés célja kettös: elöször, a vétekben megesönek helyreállítása, másodszor, Krisztus gyülekezete jóhírnevének megörzése.
• Önkéntes adakozás
  A baptistáknál nincs egyházi adó. Ezt a jövedelemforrást sehol a világon nem veszik igénybe a baptista gyülekezetek. Jó is, hogy így van, mert anyagi kiadásaik fedezetét csak így biztosíthatják. Az egyházi adóról a baptisták azt tartják, hogy az egy szükségmegoldás, olyan egyházaknál, ahol az egyháztagok hitére és szeretetére nem lehet pénzügyileg épÍteni.
  
  Tudjuk jól, hogy a Szentírásban - az Ószövetségben - szó van egy adónemröl, a tizedröl, amely arra szolgált, hogy annak bevételéböl tartassanak el a papok és a léviták. Ha az Ószövetséghez megyünk az egyházi adó példájáért, akkor a "tized"-ben találunk is példát. De az ószövetségi tized és a mai egyházi adó között lényeges különbség van és pedig az, hogy a tizedet, mint adót, semmiféle úton nem lehet behajtani, ha valamelyik izraelita nem akarta beadni. Olyan törvény volt az, mint a Tízparancsolat, amelynek megtartása föképpen lelki kötelesség volt. S ha valaki nem hitt Istenben és nem akart szolgálni, akkor egyik másik parancsolatot megronthatta anélkül, hogy emberi büntetéstöl tartania kellett volna. El is hanyagolták idökfolyamán a zsidók a tized beadását s azért kellett Malakiás prófétának így szólni: "Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura." (Mal. 3:10)
  A tizedre sokszor hivatkoznak a baptisták, de nem ragaszkodnak hozzá, mint rendszerhez. Az adventisták (szombatosok) a szombat mellet átvették a tizedet is, és tanítják, hogy a jövedelem tizedrészét az Úrnak kell adni. Sok baptista adakozó elött a tized áll, mint az adakozás mértéke. Az egyéni szabadság eszménye és tiszteletbentartása végigvonul a baptista élet minden megnyilvánulásán. Nem kenyszerítjük senkire sem a keresztséget, nem veszünk fel tagjaink sorába olyant, aki nem jött hozzánk önként, meggyözödésböl, a gyülekezet szabad és független, a lélek szabadon imádhatja Istent, és végül a baptista gyülekezet tagja szabadon adakozhat.
  
  Az adakozás elönyeire a következökben mutatunk rá:
  
  1. Adakozás útján gyülekezeteink fenntartása biztosabb pénzügyi alapokon nyugszik, mint egyházi adó szedésével. Aki önként ad, sokkal többet ad, mint aki adót fizet. Ha adózási rendszer lenne, akkor az akakozásnak legfeljebb egytized részére számíthatna a gyülekezet s akkor a baptisták kérhetnének segélyt a városoktól és az államtól.
  2. Az adakozás igen jó nevelöeszköz. A hívö ember tudja, hogy nincs istentisztelet áldozás nélkül.
  Az egyházi adó rendszere kiveszi az egyik alkotóelemet az istentiszteletböl. Igaz ugyan, hogy aki akar adakozni - az adhat mindenütt, söt fel is szólítják a híveket az adakozásra, de ez az eljárás hasonlít a könyöradomány gyüjtéshez. Az igazi, lelki adakozás pedig nagyon távol áll az alamizsnálkodástól. Az áldozó boldog, mikor ad, s kiváltságnak tekinti, hogy Isten kegyelmesen fogadja áldozatát. Az alamizsnálkodó legjobb esetben is azt tette, amit minden jóérzésü embernek (hitetlennek és hívönek egyformán) kötelessége tenni. Csak a hívö ember tud áldozni - alamizsnát hívö, hitetlen, istenfélö és világi ember is adhat.
  3. Az önkéntes adakozás rendszerével a gyülekezet a szükséges anyagi eszközök elöteremtésénél teljesen hitre épít.
  4. Az adakozási rendszer függetlenné teszi a gyülekezeteket és az egyházat. A baptisták elvi okokból sehol sem kérnek lelkipásztoraik eltartására állami segélyt. Az adakozást istentiszteletük fontos részének tekintik, hogyan engedhetnék meg, hogy a tisztelet eme részét más végezze el helyettük
  5. Az önkéntes adakozási rendszer gyakorlása és az egyházi adó rendszerének, valamint az államsegélynek elvetése fejleszti a lelkiéletet. Külföldi példákkal igazolható (a baptisták hazánkbeli példája mellett), hogy ahol a felekezetek önkéntes adakozásból tartják fenn magukat, ott több templom, több gyülekezet és több templomba járó hitvalló tag van. A gyakorlat igazolja, hogy az adakozási rendszerrel 3-4,000 felnött, hitvalló tagból álló gyülekezet pénzügyileg függetlenül fenntarthatja magát. Amelyik gyülekezetnek van 800, vagy 1,000 tagja, az annyi pénzzel rendelkezik, hogy számottevö összeget juttathat közös missziói célokra, pl. pogánymisszió, iratmisszió, vagy iskolák, valamint jótékonysági intézmények fenntartására. Ha a nagy 5-10,000, söt ennél is több lelket számláló egyházközségek természetes és egészséges fejlödés következtében több, kisebb, de még mindig erös gyülekezetre oszlanának: olyan közösségben, ahol ma csak egy templom van, lenne három, vagy négy. A kisebb egyházközségben a hívek lelki közösségre találnának és lelki otthonra tennének szert; a lelkészek több figyelmet fordíthatnának az egyének lelki életére és gondozására. Lüktetöbb, elevenebb lelki élet lenne hazánkban s kevesebb lenne a káromkodás, trágár beszéd, tisztább lenne az emberek élete.
  
  

3. Magyar baptista hitvallás (1967-ben fogalmazták meg véglegesen)

Miben hiszünk mi baptisták?

Tételei:

1. A Szentírás
2. Az egy igaz Isten
3. Az ember teremtése, bűne és bukása
4. Az ember megváltása
5. A hit
6. A megtérés és az újjászületés
7. A megigazítás és az istenfiúság
8. A megszentelődés és a megtartás
9. A Szentlélek munkája
10. A bemerítés
11. Az úrvacsora
12. A gyülekezet és az egyetemes egyház
13. A gyülekezet tisztségviselői
14. A gyülekezeti fegyelem
15. A bizonyságtétel
16. Az imádság
17. A nyugalomnap
18. A házasság
19. Az államhatalom
20. A végső dolgok

4. Gyülekezeti tagsággal való jogok és kötelezettségek

Jogok:

• Úrvacsorázó tagja vagy a közösségenek
• Szavazhatsz a gyülekezet döntéseiben
• Hozzászólhatsz a gyülekezet életével kapcsolatos kérdésekben
• Választó és választható vagy a tisztségekre

Kötelességek

• Szolgálni lelki ajándékaiddal a közösség építésére
• Hirdetni az evangéliumot
• Hűség a közösséghez