Kérdezd meg az alkalom elején, miért fontos, hogy egy hívő egy helyi gyülekezethez csatlakozzon!
Megtéréskor Krisztus testéhez kapcsolódtál. De Isten terve, hogy egy konkrét gyülekezetbe is betagolódj.
A gyülekezetre szükség van:
- Építsük
egymást
- Megtartó
erő
- Lelki otthon
Tedd fel a következő kérdést: miért pont baptista legyél?
1) Baptisták a
világban
Adatok: Lehet feltenni kérdésként, hogy becsüljék meg a fiatalok, hány baptista él a világon!
43 millió bemerített tagot számlál a világszövetség, 162,465
gyülekezettel, Amerikában 33 millió baptista él. Magyarországon 245 gyülekezet 11.100 tag. Egy sokszínű egyház a baptista.
Néhány híres baptista:
Politikusok
Zenészek
Színész
2. Mi a baptista
gyülekezetek jellemzői?
- Felnőtt, hitvalló keresztség vallása
(ma már sok felekezet vallja)
- Önkéntes gyülekezeti tagság
- Evangélium hirdetése – minden baptista
misszionárius
- Lelkiismereti és vallásszabadság
"A vallás nem más, mint személyes
viszony a lélek és Isten között, s ebben a viszonyban semmi külsö dolog
joggal be nem tolakodhat, sem egyházi, sem polgári rend, sem gyülekezet,
sem rendtartás, sem szertartás, sem prédikátor, sem pap".
"Mindenki saját maga ad számot életéröl és cselekedeteiröl Istennek.
Ebben az életbe vágó dologban nem lehetnek képviselök, vagy helyettesek.
Mindenkinek külön-külön kell hinnie, alámerítkeznie. Helyesen vázolta
Bunyan János az Újszövetség tanítását, amikor a "Zarándok útja"
c. munkájában a menny felé vezetö utat keskeny útnak írta, s az út végén
olyan szük kapu állott, hogy egyszerre csak egy ember fért be rajta.
Mindezekböl ennélfogva logikusan és kikerülhetetlenül az következik, hogy
Istent mindenki úgy tisztelhesse, ahogy az ö saját lelkiismerete
parancsolja. A baptisták megvetendönek tartanak minden kísérletet, amely
büntetéssel, vagy felügyelettel az emberre bármilyen vallásos hitet rá
akar kényszeríteni. A baptisták ezen felfogásukkal nemcsak a maguk jogai
mellett kardoskodnak, hanem másokéi mellett is, legyenek azok
protestánsok, katolikusok, quakerek, mohamedánok, vagy pogányok. Nemcsak
türelmet, hanem teljes szabadságot kívánnak, mert nagy különbség van
megtürés és szabadság között. A megtürés magában rejti azt, hogy valaki hamisan,
vagy tévesen magának követeli a türés jogát. A vallási türelem engedmény,
a vallásszabadság jog. A türelem kényelmi, a szabadság elvi ügy. A türelem
emberek ajándéka, a szabadság Isten ajándéka."
- Apostoli gyülekezeti rend
1. Egyek vagyunk a protestáns és az ortodox
egyházakkal abban, hogy nem tartjuk bibliainak a pápaság intezményét. A
Bibliában nem találjuk meg a pápa szót és fogalmat. 2. Baptista meggyözödés szerint az egyházak mai
püspökségei sem bibliai tisztségek. Ennél a tételnél elválik a baptisták
felfogása a római katolikus egyházétól és a protestáns egyházak európai
részétöl. A püspöki tisztség és hatáskör, amit ezt az egyházaknál
találjuk, a "fejlödés" eredménye. De ha az Újszövetségben
keressük a püspököket, akkor találunk ugyanolyan tisztséget viselö
férfiakat, akiknek episzkoposz volt a nevük, de nem találjuk meg azt a
hatalmat, jogot, amit az újszövetség-utáni idök püspökei maguknak
követelnek. A baptistáknak nincsennek püspökeik. Gyülekezeteik önállóak, s
a gyülekezetek lelki életébe és munkájába semmiféle felettes egyházi
hatóságnak beleszólási joga nincs. Nincs püspök, aki a gyülekezet és
pásztora felett felügyeleti jogot gyakoroljon. Ezt a rendszert bibliainak
és a lelki élet szempontjából igen elönyösnek tartjuk.
- Gyülekezeti fegyelem és a lelki élet
tisztasága
A baptisták kezdettöl fogva nagy
gonddal ügyeltek az egyéni és gyülekezeti élet tisztaságára. Azt
tartották, hogy a keresztyénhez nem méltó élet méltatlanná teszi az embert
a gyülekezeti tagságra. Részeges, parázna és káromkodó, stb., vagy nyíltan
hitetlenkedö ember nem lehet a baptista gyülekezet tagja. A baptisták
alkalmazzák még ma is azokat az bibliai rendszabályokat, amelyeket az
újszövetségi gyülekezetek alkalmaztak azok a tagok ellen akik nyilvános
bünökben éltek.
A gyülekezeti fegyelmezésnek elméletileg és gyakorlatilag három fokát
ismerjük: 1. Intés. 2. Az úrvacsorától rövidebb-hosszabb
idöre való eltíltás. 3. A gyülekezetböl való kirekesztés. A
fegyelmezés célja kettös: elöször, a vétekben megesönek helyreállítása,
másodszor, Krisztus gyülekezete jóhírnevének megörzése. - Önkéntes adakozás
A baptistáknál nincs egyházi adó. Ezt a
jövedelemforrást sehol a világon nem veszik igénybe a baptista
gyülekezetek. Jó is, hogy így van, mert anyagi kiadásaik fedezetét csak
így biztosíthatják. Az egyházi adóról a baptisták azt tartják, hogy az egy
szükségmegoldás, olyan egyházaknál, ahol az egyháztagok hitére és
szeretetére nem lehet pénzügyileg épÍteni.
Tudjuk jól, hogy a Szentírásban - az Ószövetségben - szó van egy
adónemröl, a tizedröl, amely arra szolgált, hogy annak bevételéböl
tartassanak el a papok és a léviták. Ha az Ószövetséghez megyünk az
egyházi adó példájáért, akkor a "tized"-ben találunk is példát.
De az ószövetségi tized és a mai egyházi adó között lényeges különbség van
és pedig az, hogy a tizedet, mint adót, semmiféle úton nem lehet
behajtani, ha valamelyik izraelita nem akarta beadni. Olyan törvény volt
az, mint a Tízparancsolat, amelynek megtartása föképpen lelki kötelesség
volt. S ha valaki nem hitt Istenben és nem akart szolgálni, akkor egyik
másik parancsolatot megronthatta anélkül, hogy emberi büntetéstöl tartania
kellett volna. El is hanyagolták idökfolyamán a zsidók a tized beadását s
azért kellett Malakiás prófétának így szólni: "Hozzátok be a tizedet
mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban és ezzel
próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura." (Mal. 3:10)
A tizedre sokszor hivatkoznak a baptisták, de nem ragaszkodnak hozzá, mint
rendszerhez. Az adventisták (szombatosok) a szombat mellet átvették a
tizedet is, és tanítják, hogy a jövedelem tizedrészét az Úrnak kell adni.
Sok baptista adakozó elött a tized áll, mint az adakozás mértéke. Az
egyéni szabadság eszménye és tiszteletbentartása végigvonul a baptista
élet minden megnyilvánulásán. Nem kenyszerítjük senkire sem a
keresztséget, nem veszünk fel tagjaink sorába olyant, aki nem jött hozzánk
önként, meggyözödésböl, a gyülekezet szabad és független, a lélek szabadon
imádhatja Istent, és végül a baptista gyülekezet tagja szabadon adakozhat.
Az adakozás elönyeire a következökben mutatunk rá:
1. Adakozás útján
gyülekezeteink fenntartása biztosabb pénzügyi alapokon nyugszik, mint
egyházi adó szedésével. Aki önként ad, sokkal többet ad, mint aki adót
fizet. Ha adózási rendszer lenne, akkor az akakozásnak legfeljebb egytized
részére számíthatna a gyülekezet s akkor a baptisták kérhetnének segélyt a
városoktól és az államtól.
2. Az adakozás igen jó
nevelöeszköz. A hívö ember tudja, hogy nincs istentisztelet áldozás
nélkül.
Az egyházi adó rendszere kiveszi az egyik alkotóelemet az
istentiszteletböl. Igaz ugyan, hogy aki akar adakozni - az adhat
mindenütt, söt fel is szólítják a híveket az adakozásra, de ez az eljárás
hasonlít a könyöradomány gyüjtéshez. Az igazi, lelki adakozás pedig nagyon
távol áll az alamizsnálkodástól. Az áldozó boldog, mikor ad, s
kiváltságnak tekinti, hogy Isten kegyelmesen fogadja áldozatát. Az
alamizsnálkodó legjobb esetben is azt tette, amit minden jóérzésü embernek
(hitetlennek és hívönek egyformán) kötelessége tenni. Csak a hívö ember
tud áldozni - alamizsnát hívö, hitetlen, istenfélö és világi ember is
adhat.
3. Az
önkéntes adakozás rendszerével a gyülekezet a szükséges anyagi eszközök
elöteremtésénél teljesen hitre épít.
4. Az adakozási rendszer
függetlenné teszi a gyülekezeteket és az egyházat. A baptisták elvi
okokból sehol sem kérnek lelkipásztoraik eltartására állami segélyt. Az
adakozást istentiszteletük fontos részének tekintik, hogyan engedhetnék
meg, hogy a tisztelet eme részét más végezze el helyettük
5. Az önkéntes adakozási rendszer
gyakorlása és az egyházi adó rendszerének, valamint az államsegélynek
elvetése fejleszti a lelkiéletet. Külföldi példákkal igazolható (a
baptisták hazánkbeli példája mellett), hogy ahol a felekezetek önkéntes
adakozásból tartják fenn magukat, ott több templom, több gyülekezet és
több templomba járó hitvalló tag van. A gyakorlat igazolja, hogy az
adakozási rendszerrel 3-4,000 felnött, hitvalló tagból álló gyülekezet
pénzügyileg függetlenül fenntarthatja magát. Amelyik gyülekezetnek van
800, vagy 1,000 tagja, az annyi pénzzel rendelkezik, hogy számottevö
összeget juttathat közös missziói célokra, pl. pogánymisszió, iratmisszió,
vagy iskolák, valamint jótékonysági intézmények fenntartására. Ha a nagy
5-10,000, söt ennél is több lelket számláló egyházközségek természetes és
egészséges fejlödés következtében több, kisebb, de még mindig erös
gyülekezetre oszlanának: olyan közösségben, ahol ma csak egy templom van,
lenne három, vagy négy. A kisebb egyházközségben a hívek lelki közösségre
találnának és lelki otthonra tennének szert; a lelkészek több figyelmet
fordíthatnának az egyének lelki életére és gondozására. Lüktetöbb,
elevenebb lelki élet lenne hazánkban s kevesebb lenne a káromkodás, trágár
beszéd, tisztább lenne az emberek élete.
3. Magyar baptista hitvallás
(1967-ben fogalmazták meg véglegesen) Miben hiszünk mi baptisták?
Tételei:
- A Szentírás
- Az egy igaz Isten
- Az ember teremtése, bűne és bukása
- Az ember megváltása
- A hit
- A megtérés és az újjászületés
- A megigazítás és az istenfiúság
- A megszentelődés és a megtartás
- A Szentlélek munkája
- A bemerítés
- Az úrvacsora
- A gyülekezet és az egyetemes egyház
- A gyülekezet tisztségviselői
- A gyülekezeti fegyelem
- A bizonyságtétel
- Az imádság
- A nyugalomnap
- A házasság
- Az államhatalom
- A végső dolgok
4. Gyülekezeti
tagsággal való jogok és kötelezettségek
Jogok:
- Úrvacsorázó tagja vagy a közösségenek
- Szavazhatsz a gyülekezet döntéseiben
- Hozzászólhatsz a gyülekezet életével kapcsolatos kérdésekben
- Választó és választható vagy a tisztségekre
Kötelességek
- Szolgálni lelki ajándékaiddal a közösség építésére
- Hirdetni az evangéliumot
- Hűség a közösséghez
|