Valóban elnyomásban élnek a nők az iszlám országokban, vagy csupán a Nyugaton hiszik és terjesztik ezeket a híreket? Hogy választ kapjunk erre a kérdésre be kell látnunk, hogy a probléma nem is olyan egyszerű, hiszen még maguk a muszlim hölgyek is másként nyilatkoznak saját helyzetükről. Egy kereszténységből áttért muzulmán hölgy például arról tesz bizonyságot az interneten, hogy szerinte épp a nyugati civilizáció nyomorítja meg a nőket, a feminista ideológia pedig, amely szabadságot, függetlenséget ígér nekik, tovább torzítja személyiségüket. Végül a cikk szerzője elmondja, hogy mióta muszlimként él negyedmagával osztozva férje hűségén, azóta boldog, kiegyensúlyozott, megtalálta igazi helyét a világban.

A fátyol (amit arabul „hidzsádnak” hívnak) például a Korán szerint nem az elnyomás jele, hanem védi az asszonyokat a parázna tekintetektől: „Próféta! Mondd a feleségeidnek, a leányaidnak és a hívõk feleségeinek, hogy borítsák az orcájukra köntösük egy részét! Így érhető el leginkább az, hogy elismertessenek és ne zaklattassanak.” (Korán, 33:59) Nehéz ezt megértenünk abban a környezetben, ahol a nők szinte mindent megmutatnak bájaikból. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy lehet, a mi kultúránk sem egészségesen gondolkodik ezen a téren.)

 A nőknek csupán az utcán kell fátyolt viselniük, otthonaikban szabadon mozoghatnak. Ezért van az, hogy egy muszlim nő számára két élettér létezik: az otthon és a külvilág. A másodikba csupán akkor lép ki, ha az feltétlenül szükséges.

Persze ne essünk a ló tulsó oldalára, s ne higgyük, hogy minden nő boldog az arab világban. Megkérdőjelezendő például az a gondolat, amit sok muszlim teológus és tanító állít, hogy az iszlám egyenlő jogokat biztosít férfiaknak és nőknek is. Ez az egyenlőség azonban sem elméletben sem gyakorlatban nem létezik. A Biblia és a keresztény gondolkodás is megkülönbözteti a férfi és a női hivatást, amit a teremtettségből vezet le, ez a különbözőség azonban nem jelenti azt, hogy Isten előtt különböző elbírálásban részesülnének. A Korán 4. – a „nők” címet viselő – szúrája például ki is mondja: „A férfiak fölötte állnak a nőknek...” Ugyanez a szúra rendelkezik arról, hogy minden muszlim férfinak Allah megengedi, hogy négy feleséget tartson, és azon kívül szabadon létesítsen szexuális kapcsolatot „rabnőivel”, viszont egy asszonynak csupán egy férje lehet. A Korán egyébként szigorúan tiltja a házasságtörést, így az iszlám teológusok szerint épp a poligámia intézménye jelenti a családok stabilitását. Szerintük nyugaton is létezik poligámia, de csak rejtetten. A férfiak kénytelenek hazugságban élni, vagy felbontani meglévő házasságukat, ha más nőbe lesznek szerelmesek. Sajnos ez a megállapítás igaz, de csupán az emberek bűne miatt, nem pedig azért, mivel Isten ilyennek teremtett bennünket.

A hagyomány arról is rendelkezik, hogy ha a férfinak több felesége van, akkor kötelessége mindegyiket egyformán szeretnie. Mindezek azt mutatnák, hogy az iszlám védi a nők jogait. Ez azonban csak az elmélet, a gyakorlat egészen mást mutat egyes országokban. Szaud-Arábiában például azokat a lányokat, akiket megbecstelenítettek, az apjuk még ma is nyilvánosan megfojtja. Az Egyesült Arab Emírségekben a házasságtörő asszonyokat halálra kövezik, és még a felvilágosultnak mondott Egyiptomban is évente több mint ezer kislánynak – világszerte pedig tíz és százezreknek (pontos adatunk nincs) – vágják ki a klitoriszát. Ez a gyakorlat hasonlít a férfiak körülmetéléséhez, csak annál sokkal fájdalmasabb és kegyetlenebb.

A nők jogai a törvényalkotásban is korlátozottak. Egy leánygyermek például csak feleannyit örökölhet, mint egy fiú. A férfi csupán Allahnak tartozik felelősséggel, egy asszony viszont Allahnak és a férjének. Az asszony ilyen értelemben birtoka a férjének.

Ez a megkülönböztetés azonban nemcsak erre a világra szól, hanem az örökkévalóságban is fennáll majd. A Korán leírja, hogy férfi és nő egyaránt eljuthat a Paradicsomba, - „Aki pedig jótetteket cselekszik, lett légyen férfi vagy nő, és (amellett még) hívő, az (majdan) a Paradicsomba megy" (Korán, 4:124) -  viszont ott különböző sorsuk lesz. Ha egy férfi például dzsihádban (szent háború) veszíti el az életét, egyből a Paradicsomba kerül Allahhoz és hetven szűz leánnyal hálhat. (Valószínű ezért olyan fanatikusok az iszlám terroristák, akik dzsihádnak vélik tevékenységüket.) Arról nem beszél a Korán, hogy mi lesz azzal a hölggyel, akivel ugyanez történik. Talán bekerül az egyik hetvenes társaságba.

Mindezek után megállapíthatjuk, hogy ellentmondásos az iszlám nők helyzete – mint maga a muszlim vallás -, de talán épp olyan korban élünk, amikor kezd megváltozni ez a helyzet, s meginog ez a bizonytalan rendszer. Egyre több szervezet emeli fel a hangját a nők elnyomása ellen, s ahogy Fatima Mernissi marokkói írónő fogalmazott: „a világ nőinek egyenjogúsítása, s így az emberiség jövőjének jó része is a muszlim nők kezében van.”

Merényi Zoltán

Nő az iszlámban

Szex és az iszlám